Emese az első olvasóim egyike, és hihetetlen hálával gondolok rá mindig. A napokban megkeresett, hogy szeretne írni egy cikket az introvertáltakról, én pedig nagyon örültem a lehetőségnek. Ez a cikk végül nem csak introvertálatknak szól. Szerintem mindenkinek jár egy kis nyugalom, egy kis elvonulás, és mindenki küzd azzal a félelemmel: mi van ha magányos leszek? Emese ezekre írt választ. Ovassátok szeretettel. Extra tippek jöhetnek a Facebookra.
Imádsz egyedül utazni, de nem vagy az az utazó blogger, poszt generátor fajta? Inkább magadban éled meg a pillanatot? Azt hiszem, vagyunk ezzel így páran solo-travelerek, és ez teljesen normális. Sokaságban szeretünk egyedül lenni. Magunkban töltődünk fel az út alatt és csendben raktározzuk el az emlékeket, ízeket, illatokat az agyunk és szívünk egyes zugaiba az eseménytelen hónapokra.
Néha viszont van úgy, hogy megérkezel a várva várt helyre, de mégsem megy a folyamatos komfortzónából kibillenés és hirtelen sarokba szorítva érzed magad egyedül. Akarnod kellene elindulni, hiszen csak pár napot vagy az adott helyen, de a sok ismeretlen miatt egyelőre csak elméleti stratégiát gyártasz a szállásod nyugalmából és az idő csak telik.
Ha van, hogy néha így érzel akkor íme 8 tipp ami nekem is bejött, hogy a legbiztosabb ‘hogyan érezzem jól magam ma?’ elméletedre szánt időt is kellemesen töltsd el a világ bármely pontján. Csak menj!
Menj piacra!
Sokszor első dolgom, hogy végigböngészem az adott célállomás legközelebbi piacait.
Egyrészről, mert biztos, hogy találok valami finomságot reggelire, ami egyből megismertet a helyi gasztronómiával. Másrészről pedig, mert ott mindig sokan vannak és bár egyedül jöttem, mégsem érzem majd magányosnak magam.
Ötletelj
Nem vagyok annak a híve, hogy csak azért, mert utazunk minden percet ki kell maxolni és mindent ki kell pipálni a listáról, este pedig már nem is tudjuk hol jártunk reggel, mert annyi mindent zsúfoltunk a napba. Tévedj el…Aztán találd meg önmagad!
Azért, hogy mégis legyen egy kerete a napnak mindig végignézem, hogy mit ír a Buzzfeed az adott városról. Itt zanzásítva találsz aktuálisan felkapott, de pénztárca-barát ötleteket. Akár étterem, program, közeli helyek vagy akár egy vezetett szegénynegyed túra Mumbaiban.
Zene és szöveg
Fülhallgató be, kedvenc zenékre lépés in-dul!
Így jártam be Edinburgh-t és azontúl, hogy minden városhoz köt emiatt egy zene, kicsit a saját képedre formálja a várost – amolyan ‘day dreaming’ érzés. Ha nem ez, akkor legyen nálad a kedvenc könyved amivel nyugisan kiülsz egy parkba/kávézóba és bámulod, ill. szokod a helyieket.
Mire felállsz már egy leszel közülük :)
Épp mint otthon
Ha még mindig úgy érzed nem vágysz ma semmi újra, akkor próbálj valami olyat találni az adott városban amit otthon, a komfortzónádban is művelsz. Legyen az fotózással egybekötött városnézés, jóga, futás a parkban, sakk a helyi zsenikkel.
Hidd el, utána kinyílik a világ és felbátorodsz valami újra is.
Hostel World
És ha már megjött a kedved valami újhoz, akkor szeretném felhívni a figyelmet a hostelek világára. Egyszerűen imádom a hosteleket!!!
Igaz néha kicsit már kilógok a huszonévesek közül, de ahogy látom, egyre elterjedtebbek a hostelek, mert a színvonal emelkedik, így vele a vendégek életkora is, akik eddig azt hitték csak hotelben lehet kényelmesen megszállni. Hát nem.
Azon túl, hogy folyton nyüzsgés van a recepció környékén – aka magány kizárva -, általában egy jó bár is tartozik egy jobb hostelhez, ahol két dolog biztos: nem maradsz szomjas és nem maradsz beszélgető partner nélkül.
A hostel egy kötetlen, nemzetközi konferencia, illetve olyan este 11 óra magasságában már inkább bábeli zűrzavar a sok nyelv miatt :)
Ha nem rántottad meg nagyon az estéd másnap csatlakozhatsz az általuk szervezett ingyenes guided tour-hoz, ami szinte eddig mindenhol elérhető volt ahol jártam és baromi jók voltak a programok. Nem olyanok mint a majálison :)
Belfastban például az egész ír-angol konfliktust megértettem egy interaktív, városnézős történelem óra kapcsán amit sosem felejtek el, nem úgy mint az évszámokat a gimiben.
Némi borravalóval kell csak készülnöd, mert ezek a túrák ugyan ingyenesek, mégis a végén fizetségként becsületkassza van – főleg akkor, ha ádáz az idő, de a guide-od kitart.
Pod
Van a hosteleknek egy olyan formája ami Ázsiában a leginkább ismert, a Pod Hostel. Ez valahol a hostel és a hotel között van félúton.
Itt a megszokott emeletes ágy helyett kis, személyes zugod van aminek ha behúzod a függönyét úgy érezheted magad, mint a medve, aki téli álomhoz vackol és mindene meg van egy helyen – konnektor, kislámpa, polc.
Igazi introvertált paradicsom ide bekúszni (főleg akkor kúszás ha a felső szinten vagy) egy impulzussal teli nap után.
Áll a bál
Érdemes körülnézni hátha van valamilyen helyi fesztivál a környéken éppen akkor, ahol le tudsz ülni, enni egy jót és érezni a helyi ritmust, de a saját tempódban – hallgatni a zenéjüket, nyelvüket.
A dél-európai népek ebben zseniálisak, Olaszországban pl. biztosan találsz minden város főterén egy kis körhintát a gyerekeknek, általában ez a központja minden más nyüzsgésnek is.
Mosolyogj!
Mert “a mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent”. Ez kontinenseken és kultúrákon átívelően igaznak bizonyult, Izlandtól Nepálig.
Olyan helyeken ahol esélyed sincs kommunikálni a nyelvi korlátok miatt, introvertáltként – alapvetően csendes típusként – hamarabb boldogulsz, mert ösztönösen fogod felvenni a kapcsolatot az emberekkel a megérzéseid segítségével.
Megtanulsz figyelni az Ő non-verbális nyelvükre és ezáltal sokkal többet tudsz meg róluk rövid idő alatt.
Ha netán mégis elvesznél az indiai fejbólintás jelentései között akkor csak mosolyogj egyet és a segítség nem marad el, főleg, ha szelfizel is velük egyet :)