Tudatos utazás: környezetvédelem

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy olasz utazó. Hívjuk most Paolo-nak az egyszerűség kedvéért. Ez az utazó 2002-ben Nicaraguába utazott, Ometepe szigetére. Egy nap sétálás közben meglátott egy hatalmas területet, ami eladó volt, pont a vulkán lábánál.

Miután Paolo megvette a hatalmas területet az első dolga az volt, hogy bambuszt ültessen. Ez a növény ugyanis alig pár év alatt több méteresre nő. Amikor a bambuszok megnőttek, kivágta őket, és egy kis házikót csinált belőle. Paolo álma az volt, hogy egy olyan kis szigetet hozzon létre a szigeten, ami akkor is működik, ha “odakint” vége a világnak, gazdasági világválság jön, vagy kitör egy háború.

Ma, tizenöt évvel később, itt ülök egy 100%-os ökofarm közepén. Egy függőágyban alszom, napi 5 dollárért, reggel ingyen jógázom, és egész nap azt eszem, ami itt, ebben a kertben terem, eközben meg vakarom a fejem, hogy hogy lehet, hogy az egész világ nem így működik.

Zopilote

Az energiát a napból, és a szélből nyerik, így esős és száraz időszakban is van világítás az étteremben, és a kis házikókban. A földet komposzttal teszik termékennyé, amit nem csak a kajamaradványokból, hanem a wc-ből is nyernek ki. A wc-t nem vízzel öntjük le, hanem egyszerűen rizs-héjjat szórunk bele, miután elvégeztük a dolgunk. A vizet a komposzt melegével fűtik, hogy legyen forróvíz a helyi kávéhoz. A kertben pedig minden van kezdve az avokádótól a bazsalikomig. Van helyi gyógyszertár is: mindenféle gyógynövény megtalálható a kert egyik részében. Az ivóvizet a közeli patakból vezetik a farmra, illetve gyűjtik az esővizet, amit aztán különböző módszerekkel szűrnek, hogy iható minőségű legyen. Ha innál egy felest, a bárban 15 percet kell tekerned egy bringán, amivel hozzájárulsz ahhoz, hogy mindenki töltse a laptopját, hiszen a bringa energiát generál.

komposzt wc

Hosszú-hosszú ideig sorolhatnám, hogy mennyi, de mennyi kreatív ötlettel oldották meg azt, hogy öko legyen ez a hostel, de inkább rátérnék a mai témámra: a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra.

Amióta utazom egyre inkább értem, a környezetvédelem fontosságát. Ahogy jövök megyek a világban látom a globális felmelegedés hatását, észak-Kolumbiában szomjaznak, mert nem esik az eső évek óta, itt pedig már rég szárazságnak kellene lennie, de csak szakad az eső.

Azt is látom, hogy mennyire tökéletesen van megszerkesztve ez a világ. A teremtő, mint egy kitűnő mérnök, hiba nélkül alkotta meg a világunkat. Minden rendszerben, körforgásban, harmóniában van egymással. Az étel, amit magunkhoz veszünk, átmegy rajtunk, és gondozza a kertet, hogy újra szép étel teremhessen a fákon és a bokrokon. Az esőből vízet kapunk, a fáktól pedig levegőt.

Fatüzeléses kályha

Sokszor az az érzésem, hogy az ember azt hiszi, hogy már nem része a természetnek. “Mentsük meg a természetet, vigyázzunk a környezetre”, úgy beszélünk róla, minta egy tőlünk független dolog lenne, pedig még mindig részesei vagyunk. Csak próbálj meg nem lélegezni egy kicsit, és megérted, hogy azért létezel, mert része vagy ennek a körforgásnak.

Mégis, amikor a környezetvédelemről lenne szó, csak csóváljuk a fejünket, és azt várjuk, hogy valaki csináljon már valamit! “Hol vannak ilyenkor a politikusok?”, mondjuk magunkban, miközben felnézünk a steakünk mögül, amit a tecsóban vettünk.

Kereslet és kínálat

Aztán egy film, Food Inc felnyitotta a szemem: Kapitalizmus van. Ami azt jelenti, hogy a szereplők, vagyis a kereslet és a kínálat alakítják egymást. Nem egyvalakinek kell megváltoznia, hanem nekem és a vásárlási szokásaimnak.

Ilyenkor szokott jönni az a vitatétel,ha valakivel erről beszélek, hogy jó, de a világ nem megy sokra azzal, hogy én megváltozom. A jó és a rossz hírem egyszerre: a világ csak úgy fog megváltozni, ha te megváltozol. Erre kitűnő példa  a Critical Mass, és amit elértek Budapesten.

Emlékszem, évekkel ez előtt csak néztem azt a pár futó-bolondot, a hajtás-pajtásokat, akik cikáztak a kocsik között. Először alig páran voltak, és ellene mentek a megszokottnak. Igenis felültek a bringára úgy, hogy szinte egyáltalán nem volt bringaút. És próbáltak minket beszervezni. Nem erővel, példamutatással. Nem is telt bele olyan sok idő, és ma már szinte divat Budapesten bringázni. Megértettük amit akartak nekünk mondani, és ami a legjobb, úgy, hogy egyre többen vagyunk, a város vezetőségének reagálnia kellett: és láss csodát, a városunkban egyre több a bringaút. A Critical Mass szervezői nem arra vártak, hogy egyszer csak egy politikusnak eszébe jusson, hogy bringautakat kellene építeni. Keresletet generáltak, ami kínálatot hozott. 

Az élet környezetszennyező:

Valóban nehéz elkezdeni. Tényleg szinte minden, amit csinálunk ártalmas a környezetre. De még egy jó hír: nem kell mindent megváltoztatni. Legalábbis nem egyszerre. Nem kell rögtön zéró-emisszióra váltani. Nekem is van kocsim, de csak akkor használom, amikor muszáj.

szelektív szemét

Erre való az ökológia lábnyom. Az a játékszabály, hogy ezt próbáljuk a lehető legkisebben tartani. Mindegy hogyan, midegy, hogy húst eszel, de soha nem használsz kocsit. Vagy szelektíven gyűjtöd a szemetet, de nem vagy hajlandó öt percnél kevesebbet állni a zuhany alatt. A lényeg, a tudatosság.

Zéró-ignorancia

Több mint egy éve vagyok vegán, környezetvédelmi okok miatt. Aham, én sem tudtam, hogy az állattenyésztés milyen mértékben szennyezi a környezetünket. Amióta nem fogyasztok/használok állati eredetű termékeket, nagyon sokat vitatkozom. Alapvetően eszem ágában sincs belemenni ezekbe a vitákba, mert hidd el, hogy hetente elmondani ugyanazt, nem kifejezetten izgi számomra. Ráadásul valahogy mindenki elkezd aggódni az egészségemért, amint kiejtem a számon, hogy nem eszem húst. Mégis, minden egyes alkalommal türelemmel elmondom, azt, amit az évek alatt tanultam. Ha valaki kérdezi, és nem ignoráns. Szerintem azzal nincs gond, ha valaki tisztában van azzal, hogy milyen károkat okoz, és még utána is ezt az életmódot VÁLASZTJA. Nagybetűvel. Mert a legtöbben nem választjuk, hanem megszoktuk, és nem értjük, hogy lehet máshogy élni.

Érdemes belegondolni abba, hogy honnan jön az étel. Komolyan, végig gondolni, ahogy megszületett, nőtt, mivel táplálták. Érdemes azt is végig gondolni, hogy hova kerül a szemét abban a pillanatban, hogy leviszed a kukába. Mi lesz azzal a chipszes zacskóval, amit az előbb dobtál ki.

Nem a környezetvédelem drága, hanem a tudatlanság

Sokszor hallom, azt, hogy minimálbérből nem lehet vegának lenni. Vagy, hogy nagyon drága napelemmel felszerelni a házunkat. Ez igaz is, meg nem is.

Amikor vegán lettem megkérdeztem egy Facebook csoportban, hogy mit kell vennem, mi legyen a hűtőben, amire szükségem lehet. Csoport tagjai nem igazán értették a kérdést. A legnehezebb az volt, hogy megtanuljam nem kell kész termékeket vásárolni. Nincs több smack leves. Nincs többé előrecsomagolni… akármi. Mindent be lehet szerezni a legközelebbi piacon, amiből tudok rizstejet, sajtot, müzlit, bármit készíteni. És még csak nem is tart sokáig az elkészítése, csak meg kellett tanulnom hogyan. Az elején én is mindenféle hülyeséget megvettem, mert nem tudtam még, hogy hogyan kell így étkezni.

Nem a környezetvédelem drága, hanem a tudatlanság. És ezt most a legkedvesebb módon mondom, ahogy csak lehet. Az, hogy tönkretesszük a bolygót meglehetősen drága mulatság. Csak az orrunkig látunk… A következő generációnak, a gyerekeiknek kell megküzdenie azzal, hogy mi lusták és ignoránsak vagyunk.

Ez a farm, ahol most vagyok, nem fizet számlákat. Nem állítgatja át a gázórát, mert fával süt-főz. Nincs vízóra sem, mert becsorog a patak a területre, és rendesen esik az eső. Nem vásárolnak, nem költenek pénzt, még magvakra sem. Minden megterem a kertben, úgy, hogy hetven embert tudnak belőle naponta etetni, és egy fillért sem fizetnek érte.

Utazz környezet-tudatosan:

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem kell szentnek lenni. Nyilván én sem vagyok az, rengeteget repülök, és nem rég egy nagyon környezetszennyező megoldással szeltem át az óceánt.

De a környezetvédelem még így is mindennapos az életemben. Egy két tipp, amit betarthatsz:

  • Ne használj műanyag zacsit: A világ legnagyobb részén még mindig ingyen vágják hozzád a műanyag zacskókat, amikor bevásárolsz. Ingyen van, még sem kérem. Bezony.:) Viszek magammal sajátot.
  • Legyen kulacsod: Nem sok helyen van tiszta víz, vigyél egy palackot, és töltsd újra bárokban, ahol van tiszta víz. Az a szörnyű helyzet, hogy ahol nincs iható csapvíz, ott általában szelektív hulladék gyűjtés sincs. Tehát te naponta megiszol két három üveg vizet, és az üvegek ki tudja hol landolnak. Vagy elégetik őket, vagy csak felhalmozzák valahol a természetben.
  • Ha a busz és a repcsi ugyanannyi, menj busszal: Van olyan, hogy olcsóbb a repjegy, én mégis mindig a buszt választom, ha tehetem. Mindig vannak kivételek, de ha TEHETEM, akkor felülök a buszra, mert ott tudok aludni, nem kell szállást fizetnem, többet látok az országból, és környezetkímélőbb.
  • Ne dobd el a szemetet… még akkor sem, ha a helyiek eldobják. Már látom előre a komment áradatot, hogy “jó, én nem csinálom, de a vietnamok, peruiak….stb, mind szemetelnek. Na pont ezért kell megmutatni, hogy hogyan kell csinálni. Kérlek ne fektess felesleges energiát panaszkodásba, csak ha azt megoldás is követi.
  • Nem kell légkondi: Kérj olyan szobát, amiben ventilátor van. Sokkal gazdagságosabb, és a szúnyogokat is távol tartja.
  • Egyél kevesebb húst: Tisztában vagyok azzal, hogy sok embernek a vegaság kihívás, a vegánság pusztán idiótizmus. Én is voltam ott, és szép lassan szoktam le a húsról:)  Szóval azt mondom, hogy ha hetente egyszer eszel csak húst, akkor sokkal jobban jár mindenki. Főleg te, mert elég sok helyen nincs rendes hűtő. Hőkezelt zöldségtől még soha senki nem lett rosszul:)
Játék felhívás: Szavazz a Gasztrohős-re ezen a linken, és nyerj egy Elektromos Robogót, vagy egy iPhone 7-est. A gasztohős pont azon munkálkodik, hogy az éttermek olyan fenntarthatóak legyenek, mint itt ez, amiben ezt a cikket írom. Itt tudtok szavazni: http://www.energy-globe.hu/kozonsegszavazas#projectDetail-42