Az a nagy megtiszteltetés ért, hogy nem más, mint az Európai Bizottság keresett meg. Egy új program keretein belül szeretnék egy kicsit megtámogatni az EU-n belüli utazást, és megkértek, hogy meséljek nektek egy olyan helyről Magyarországon, amit szeretek. Nem sokat kellett gondolkoznom, hogy miről meséljek. Nyári szüneteim nagy részét, nagyszüleimnél töltöttem Tolna megyében, ami mind a mai napig számomra az Igazi Magyarországot jelenti.

Helyszín: a Francia Riviéra. Egy kis Nissan Micrával vezette apám idáig a családod, és miután megettük a csomagtartóban áthozott májkrémet és löncshúst, sétára indultunk, hogy megnézzük a nagy hajókat. A fehér jachtokon életemben először láttam Gazdag Embert életemben. Inasuk épp fehér kesztyűben szolgálta fel nekik a “tengeri-herkentyűket”.  (Én pedig májkrémes szájízzel próbálgattam ezt a szót újra és újra kimondani). Apám csillogó, büszke szemmel kérdezte a 8 éves Danikát és a 6 éves Borikát “Na hogy tetszik a Francia Riviéra?”
Bátyám megvonta a vállát, és annyit mondott: “Jó-jó, de mikor megyünk már Bogyiszlóra?”

Egy olyan testvérpárnak, aki Budapest kilencedik kerületében nevelkedett, Tolna megye nagyobb élmény volt, mint bármi a világon. Minden nyarunkat ott töltöttük, és mind a mai napig rengetegszer térünk vissza erre a csodás vidékre. Mert szerintem itt is meg van minden, amire egy embernek szüksége lehet.

Szekszárd

Kicsi gyerekként nagyon érdekesnek találtam, hogy van olyan város, ahol nincs szmog, ahol az épületeket nem grafiti fedi, ahol annyira nincs forgalom, hogy hétvégén kikapcsolják a közlekedési lápákat. Egy miniatűr változata volt ez mindannak, amit ismertem.
Szekszárd idő közben velem együtt cseperedett, nőtt, változott. Ma már a főtéren sétáló negyed van, olyan éttermekkel, ahol kitűnő halászlét, lehet enni.
Felnőttként már persze más miatt járunk vissza a kisvárosba.
Számomra az egyik legnagyobb élmény az évente megrendezésre kerülő Szüreti Napok. Ilyenkor mindenki a főtéren van aki számít, és csodálatos borokat és pálinkát kóstolunk. Ami meg számomra egy rejtély, hogy miért vannak ilyen kitűnő fúvósai ennek a városnak, akik ilyenkor hatalmas koncertet adnak. Szerintem minden második szekszárdi, akit ismerek, játszik valamilyen fúvós hangszeren.

Élő hagyományok Bogyiszlón

Azt hiszem az egyik legnagyobb szerencse abban, hogy nem csak Budapesten nőttem fel, az, hogy van egy képem, milyen az, amikor a hagyományokat tartjuk, és nem csak kötelességből, hanem azért mert hihetetlen szórakoztató.
Emlékeszem hogyan irigykedtem Bogyiszlón, hogy a lányok egytől-egyik sokkal ügyesebben nép-táncolnak mint én. A bogyiszlói lagzin, ami két hétig tartott tátott szájjal bámultam a táncosokat. Nem csak azért, mert szépen táncoltak, hanem mert azt láttam, hogy imádják, amit csinálnak, és nem egy fizetett előadást látunk.

Kép innen: www.bogyiszlo.hu

Meg persze ott van még a húsvét és a locsolás.
Ilyenkor az egész falu egy hatalmas vízi-csata helyszíne. Egyáltalán nem kímélték a pesti lányt sem, akit volt, hogy egyenesen a fürdőkádba tettek be ruhástul. De ez még a jobbik eset, mert volt, hogy a disznó itatóba.
Ma is szeretem a kis falu hangulatát, mert szerintem hamisíthatatlan. Lehet, hogy voltam már Kolumbiában, vagy Új-Zélandon, de egy igazi kis magyar faluban pálinkázni az, ami számomra igazán magyar.

Gemenci Erdő

A természet szeretetem alapköve az a két hét volt, amit egy tanyán töltöttem a Gemenci Erdőben. Naponta kilovagoltunk megnézni az állatokat, amiről híres ez a térség. Még ma is emlékszem, ahogy rácsodálkoztam az erdő csendjére. Teljesen új világ volt ez nekem akkor, mint ahogy az is, hogy az állatokat nem csak az állatkertben lehet látni.

Azt hiszem nagyon hálás vagyok, hogy felkértek egy ilyen cikk megírására. Át kellett gondolnom, hogy gyökereim hogyan neveltek arra, hogy az legyek, aki vagyok. Aki kíváncsi arra, hogy milyen az, ami nem megszokott, hogy újat lásson, és közelebb megismerjen kultúrákat -kezdve a sajátjával. Másrészről pedig azért, mert ha ezt a világot meg tudnám mutatni egy turistának, teljesen más képet látna Magyarországról, mint akár amit Budapesten. Persze a főváros nagy kedvencem, de annyi csoda van még a mi kis országunkban.

A EU-s kampány egy része a, ahol ilyen érdekes helyeket lelhettek fel Európa szerte. A nem-megszokottat, az igazit. Olyat, ami nem biztos, hogy benne van az útikönyvben. A Csodatérképet itt találjátok. Ráadásul mivel interaktív, Ti is megmutathatjátok a kedvenc helyeteket. Nem utolsó sorban pedig, ha feltöltitek a ti “titkos csodátokat”, azzal nyerhettek egy vonatjegyek Európába. Hajrá! #MyWonderfulEurope

Bővebb infó a Program Facebook oldalán: „Európa. A csodák körülölelnek”  illetve a weboldalon itt.

A borító kép innen: www.visitszekszard.hu,  Fotós: Czakó Balázs https://www.facebook.com/CzakoBalazsPhotography