Szilveszter egy egzotikus helyen, avagy hogy kerültem Indiába – India 3

Bizonyára már sokan tudjátok, hogy nekem a hobbim a bakancs listám. Így jutottam ki Buenos Airesbe tangózni, úsztam delfinekkel, szörföztem vagy lovagoltam a tengerparton (a giccs kedvéért naplementében).

Így kezdtem el énekelni is, hiszen szerepelt a listán az is, hogy színpadon énekléssel szórakoztassak embereket. Az első koncertem 2012 elején volt.  Ez volt a legnehezebb listaelem, amit teljesítettem idáig. Másnap teljes lelki békével vettem elő a vonalas papírkát, amit 3 éve a pénztárcámban hordok, és egy szép pipát tettem az éneklés mellé. El sem tettem. Itt az ideje a következő küldetésnek. Most valami könnyűt akartam. Megvagy! – böktem rá a sorra, ahova azt írtam magamnak: “Spend New Years Even at an Exotic location.” (Nem, nem tudom megmagyarázni, hogy miért angolul írtam). És ahogy eltettem a papírt, már el is felejtettem. Mindig így van ez. Aztán egyszer csak elkezdenek a dolgok nélkülem működni. Az év vége előtt a főnököm kör-emailben kért mindenkit, hogy nézzünk rá a szabadságainkra. Ekkor derült ki, hogy 5 napot át tudok vinni 2013-ra. Rögtön kapcsoltam, hogy ebből utazás lesz. Felmentem hát a Skyscannerre, megnéztem, hova megy gép az általam kinézett időpontban, ami “más”. India! Nini, ott meleg van délen. Ekkor jutott eszembe a koncert utáni nap. És már vigyorogtam is, hegyeztem a kis ceruzámat, hogy egy újabb pipa kerüljön a listára.

Harmincadikán értem Goára, másnap mást sem csináltam, csak jókat ettem, fürödtem a hatalmas hullámokban és legalább százszor elmondtam hol magamban, hol hangosan, hogy milyen boldog vagyok. Eyallal évértékelő beszélgetést tartottunk: mi volt a három legboldogabb pillanat az évben, a legmeghatóbb, és mi a cél a következő évben. Már megint ezek a listák… :)

Naplementekor elkezdtünk készülődni. Még napközben vettünk ruhákat, mert nem volt semmim, amiben ne látszott volna alsó felem formája, az pedig egyenlő azzal, hogy meztelen vagy arrafelé. Szóval felhippisedtünk. Lementem a partra egy kicsit naplemente után. Ott álltam a parton, bikinifelsőben és egy lenge nadrágban, szürcsölgettem a whisky kólámat és néztem, ahogy színes tűzijátékok sora díszíti a partot. A lábujjaimat a finom homokba dugtam, éreztem, ahogy a nedves föld hűti őket, és hihetetlen erőt éreztem. “Pipa” – pont olyan volt, mint ahogyan azt több éve elképzeltem. Persze elmentünk bulizni, de már tudtam, akármilyen is lesz az éjszaka, az én pillanatom ott a parton már megvolt. És ha csak ez az egy önfeledt pillanatom lett volna 2012-ben, akkor is zseniális évet zártam volna.

Következő rész: Ez India

Még több kép az Instagramon

Kövess Instagramon