Első napjaim nomádként

Miután Lucáknál összeraktuk a kocsit, hamar rájöttünk, hogy a hét személyes Hornie, valójában három, ha az ember visz magával, sátrat, matracokat, egy asztalt négy székkel, és egy konyhát. (ez utóbbi egy kartondoboz, de tartsuk magunkat az illúzióhoz).

A trip egyik legfontosabb eleme a Hoki által vásárolt hangszóró volt. Hornie nem volt túl erős ezen a területen. Hamar rájöttem arra is, hogy ha az ember roadtripre megy másokkal, ajánlott hasonló zenét szerető emberekkel utazni. Nálunk ezzel nem volt gond. Urbi például jobban ismerte a Simon and Gartfunkel számokat mint én, már ha ez lehetséges. Nekem  ugyanis Ők az utazós zenéim kiskorom óta. (erről a testvérem is írt – itt el tudjátok olvasni).

DSC_0393

Szóval nekivágtunk az útnak. Nekem teljesen mindegy volt hova megyünk, mert még sehol nem voltam. Hoki állította össze az útitervet. Végre nem kellett semmivel sem foglalkozni, azon kívül, hogy pislogjak ki a fejemből.

DSC_0388

DSC_0376

Az első két nap mindig elég későn értünk el a sátorhelyhez. Azt, hogy hol tudunk sátrazni, mindig a camperwikin néztük ki ( nézte ki Hoki, az utazásszervezőnk és sofőrünk – én továbbra is csak pislogva). A camperwiki egy olyan alkalmazás, amin le lehet vadászni ingyenes kempingeket.

DSC_0426

Hárman aludtunk egy három személyes sátorban, ami már-már egy közösségi élmény így. Minden éjjel a tenger morajlására aludtunk el. Vagy arra, hogy Urbi álmában beszél. A reggel mindig csodálatosan indult. Friss levegő, tengerpart, főztünk egy kávét, a hordozható gázkészüléken, és irány az út.

DSC_0658-001

    DSC_0323

A második nap abból állt, hogy minden egyes sarkon megálltunk egy csodálkozásra. Ez az ország csodálatos.Vagy ezt már mondtam? :) Aznap elmentünk a legkeletibb részére, egy világítótoronyhoz. Mielőtt felmentünk volna, leültünk Hornie mellé megebédelni. A földre. Mint később kiderült, a tehéntrágya mellé. Miután észrevettük egy nagy nevetéssel rendeztük a dolgot, de nem álltunk fel, ha már megterítettünk magunknak. Elég hamar eljutottunk az igénytelenségig.

DSC_0370

Aznap még nagy út volt előttünk, és még nem dolgoznom is kellett. Minden nap 2-3 órát foglalkoznom a munkákkal. Ezt aznap a Burger Kingben, egy sültkrumpli mellett tettük meg, viszont nagyon megcsúsztunk. Éjfél után vertük fel a sátrat, pedig másnap nagy nap jött: egy három napos túra kezdete.

10569067_10153661870684447_1792727507427646462_n-2